2010. február 10., szerda

Ovi fejlemények

Ma úgy alakult hogy én is mentem Hédiért az oviba, így tudtam egy kicsit beszélgetni az egyik óvónénijével.

Tammy (ez a törzskönyvi neve a hölgynek) egy rendkívül kedves, fiatal, és - mint ma kiderült - dél-afrikai származású dadus.

Arra voltam kíváncsi hogy Hédi mennyire kapcsolódik be ennyi idő elteltével a foglalkozásokba. És hogy mennyire érti már az eddig számára idegen nyelvet.
Tudni kell, hogy elég liberálisan kezelik az oviban a lurkókat.
Aki részt kíván venni egy-egy foglalkozáson azt szeretettel látják, aki viszont inkább félre akar vonulni hogy egy magában játsszon annak megvan erre is a lehetősége.
Nincsenek kötelező jellegű programok. Nyilván ha kirándulnak valahova, nem dönthet úgy a kis csibész hogy ő bizony az oviban marad, de hogy az épületen belül mit tesz - bizonyos kereteken belün - saját döntésén múlik.
Az egyetlen dolog amit előírnak azok az étkezések.
Az adott időpontokban mindenkinek szigorúan meg kell jelennie az étkező asztálnál, és hely foglalás után aktív szereplőjévé kell válnia a történéseknek.

Mindenki mondta ezt megelőzően hogy ne aggódjunk, Hédi az oviban pikk-pakk meg fog tanulni angolul, de amikor ezzel valójában is szembesül az ember az azért így is egészen meglepő tud lenni.

Az előzmények:
Itthon úgy egy hónapja egyszer csak elkezdett angolul számolni...
Egy pár napja meg angol dalokat énekelget.
Nyilván az is benne van a pakliban hogy a mesék egy részét angolul nézi dvd-n.

De a kérdésem amit Tammynek szegeztem arra vonatkozott hogy mennyire érti meg a kifejezések. Amikor beszélnek hozzá, mennyire tudja ezeket lereagálni.

Mosolyogva meséli: még számukra is meglepő hogy napról napra többet ért meg abból amit mondanak neki.
Ma konkrétan elkérte a suncream-et (naptej), úgy hogy előtte szóba sem került ez a szó...
Magyarán nem hallotta, hanem emlékezett rá.
Amikor megkérdezik tőle, hogy egy adott foglalkozáson részt kíván-e venni, nem csak hogy válaszol a kérdésre, de már indul is. A válaszának megfelelő irányba.

Még egy dolgot mondanék az oviról.
Minden lurkónak vagy egy 'portfolio füzete', amibe igyekeztek az óvónők minél több képet és irományt összerakni az adott gengszterekre vonatkozóan.
Magdi már egy ideje rágja a fülemet hogy ha van időm menjek be az oviba és nézzem meg Hédi porfolioját.
Ma ez is bekövetkezett.

Azon túl hogy a szülők képet kapnak gyerekük mindennapjairól, arra is jó ez a kis füzetke hogy a magamfajta apukák szentimentális mosollyal nyugtázzák: mennyire jól döntöttek annak idején amikor belevágtak az utódlás kérdését fizikai síkra terelni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése