Sharon egy ötven körüli, energikus, mosolygós hölgyemény.
De ami ennél is sokkal fontosabb, hogy rendkívüli módon ért nemcsak egy ovi irányításához, de a gyerkőcök lelkivilágához is.
Párszor már váltottunk néhány mondatot Hédi dolgait illetően, de a mai téma egy külön posztot is megér.
Kérdeztem hogy Hédinek hogy megy a kommunikáció, mennyire tudja megértetni magát.
Aztán szóba került hogy mennyire tud a többi lurkó között feloldódni.
Tudni kell, hogy amikor megérkeztünk Új-Zélandra, Hédi - aki egyébként rendkívül kommunikatív (már egy évesen komplett mondatokat mondott, azóta be sem áll a szája) - érezhetően nem találta a helyét.
A nyelvi különbségek olyan akadályt jelentettek számára amit sokáig nem tudott leküzdeni.
A játszótereken inkább félrevonult, ha oda ment hozzá egy másik lurkó vagy anyuka.
Inkább megszeppenve odajött hozzánk hogy a néni/kislány mit is mondhatott.
Sőt! Egy rövid ideig még a játszóház sem igazán motiválta.
Aztán sok-sok mesét (főleg Elmo-t) néztünk dvd-n, és mivel mindig jött velünk bárhova is mentünk hallhatott minket is angolul beszélni másokkal.
Fokozatosan oldódott fel.
Volt egy kis (úgy két hónapnyi) beszoktatási időszak az oviban, amikor még nem voltunk teljes jogú ovipolgárok, de ha kedvünk úgy tartotta bemehettünk a nap bármely szakában.
Természetesen anya vagy apa folyamatos felügyelete mellett.
Ebben a korszakban még csak az óvónénikkel állt szóba Hédi (a maga kis halandzsa nyelvén), de ez már rendkívül hasznosnak bizonyult a későbbieket illetően.
Aztán eljött január 11-e.
Az első egész napos bent lét az oviban.
Meg kell mondjam férfiasan - így utólag - nem kicsit be voltam barnázva.
Minden gyakorló szülő tudja milyen szívszorító érzés az amikor ő a nagy gonosz szülő szegény kicsi párát kínkeserves sírás közepedte bent hagyja a gyilkos óvónénik karmai között...
De szerencsére ez is csak 2-3 hétig tartott.
Hédi - akire nem kicsit büszkék vagyunk - leküzdötte ezt a koránt sem kis akadályt.
Ahogy Sharon ma fogalmazott: "Gondoljunk csak bele! Neki a megszokott környezete jelentette a világot. Ez teljesen megváltozott. Nem csak hogy új nénik és lurkók veszik körül, de egy teljesen új élet is. Egy eddig ismeretlen nyelven szól hozzá mindenki. Egészen más kultúrával rendelkezik mindenki mint amit eddig megszokott. Sőt! Mezitláb közlekednek!!! :)))"
Ez volt az a mondat ahol kiderült számomra hogy Sharon sem kiwi :)
Amikor arra gondolunk mennyire nehéz beilleszkedni egy új közegbe, gondoljunk bele mennyire nehéz lehet ez a szituáció egy olyan lénynek aki épp csak megszokta eddigi kis világát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése