Ott mondjuk a fő attrakció az ásványmúzeum volt.
Szép volt, szerettük.
Most egy hasonló élményeket nyújtó farmon voltunk.
Sőt! A kialakítás talán még jobb is volt itt.
Klasszikus tálalás: bejáratnál nagy méretű kávézó, kis ajándékbolt főleg kézzel készített kis kacatokkal.
Itt viszont egy kis magán óvoda is működik hétköznapokon. Benéztem ide is, igazi hamisítatlan vidéki idill kislurkóknak.
A farmrészre belépve először egy pajtán kell áthaladni.
Bent kis kecske, kis malac, nyuszik és számos tyúk/kakas/csibe rohangászik az ember lába körül nem kis örömöt nyújtva a gyerekeknek.
Tovább haladva először egy csacsival, majd számos báránnyal, kecskével, bocival találkozhatunk - ezeket mind jól meg is lehet etetni a bejáratnál kapott egységcsomagból.
Útközben nem csak a háziállatokban lehet gyönyörködni, de egzotikus versenyzőket láthatunk az egymás melletti karámokban (strucc, emu, stb.).
Természetesen a nap fénypontja a pacizás volt, ami ugye nálunk egyidős az emberiséggel.
Emberiség pedig nem tud létezni nélküle...
Ma szembesültünk először a rettegett kérdéssel: 'Nekem mikor lesz saját pacim?'
A hely weboldala itt.
Az összes általunk készített kép pedig itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése