2010. február 15., hétfő

Munkamorál

Délben, amikor elmentem itthonról szembetalálkoztam két nagyméretű útkapirgászó géppel.
Először azt hittem eltévedtek, de nem.
Felkapták az utcánkban az aszfaltot hogy teljesen kicseréljék a burkolatot.

Nem egy gigászi Üllői út méretű utcában lakunk, de azért az mégis brutális hogy amikor 3-kor hazaugrottam, már épp elvonultak - miután már le is aszfaltozták a komplett utcát.
Ja, és közben esett az eső...

3 megjegyzés:

  1. Újra és újra elcsodálkozom, hogy ilyen létezik...azt hiszem példát vehetnének a budapestiek, ha nem is ilyen szinten, de legalább nyomokban törekednének rá: a kb. két hete lehullott hómennyiség még mindig ott figyel a mellékutcák aszfaltján, megtáncoltatva ezzel minden áldott nap az autókat...a kátyúkról pedig komoly disszertációt lehetne írni

    VálaszTörlés
  2. Ez nem lehet igaz!

    :D

    Errefele mért nem igy mennek a dolgok?!? (költői kérdés)

    Tetszik a blog.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm szépen a blogot illető méltató szavakat!

    Azzal pedig már nem is akartam hergelni a közhangulatot, hogy egyik este (9-körül) amikor jöttem haza a belvároson keresztül aszfaltozták egy 4 sávos főút 3 sávját. Autó ilyenkor arrafelé alig, annak a néhánynak meg elég egy sáv. Reggelre átadták a teljes útpályát a forgalomnak...

    VálaszTörlés