Az egyik a mai napon rajtolt ASB Classic Tennis torna, ami egy rangos női verseny.
Gyakorlatilag az Australian Open (ami nem egészen két hét múlva kezdődik) előszobája.
Elmondható, hogy nem kevés ma már nagy név kezdte pályafutását ennek a tornával a megnyerésével.
Szóval fentük rá a fogunkat ezerrel.
A másik pedig az Auckland Museum megtekintése volt.
Utóbbi lett a befutó.
Elsősorban azért, mert viszonylag hideg volt reggel egy szabadtéri eseményhez, ráadásul éjszaka esett az eső és még tiszta víz volt minden.
Az Auckland Museum egy nagyon impozáns épületben kapott helyett egy hatalmas park (az Auckland Domain közepén) -egyébként ennek a parknak a túloldalán található a Millenium Building, ahol borászati tanulmányaimat folytatom, szóval nagyon nem kellett a térképen keresgélnünk a helyet.
Tulajdonképpen egy épületen belül kapott helyett a maori kultúrát bemutató állandó kiállítás, egy Új-Zéland történelmét illusztráló -, egy természettudományi- , egy földrajzi-geológiai-geodéziai állandó kiállítás, valamint egy időszakos kiállítás, és természetesen a leghíresebb War Mamorial Museum rész amely a kiwik háborúit hivatott bemutatni.
Az időszakos kiállítás most éppen egy rózsákat (és a velük kapcsolatos mondákat, mitológiai hátteret) felvonultató tárlat.
Számunkra a legérdekesebb kétség kívül a természettudományi rész volt ahol preparált állatokon túl számos akvárium, terrárium, vivárium mutatta be Új-Zéland mostani, és valamikori élővilágát (köztük a nem kis darab moát, ami a valaha élt legnagyobb futómadár lehetett a Földön -mintegy másfélszeres méretű struccot tessék elképzelni, valamint a kék pingvint, ami a Föld legkisebb pingvin faja -a Déli sziget állandó lakója). Íme ő:
A geológiai-geodéziai teremben megcsodálhattuk egy vulkán működését biztonságos környezetben (mint ismert Új-Zéland pontosan az észak-déli törésvonalon fekszik, ezért nem ritkák a földrengések, Auckland régió pedig elméletileg egy aktív vulkánon helyezkedik el), valamint megcsodálhattuk a híres-neves limestone kőzetet, amitől a zátony Sauvignon Blanc-jai annyira jellegzetes ízvilággal bírnak.
A Te Papa Múzeumban még nem jártuk (Wellington, mindenki dícséri aki volt), de az Auckland Museumot nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek aki megtekintheti.
Képek itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése